vitorla
ernyő
sárkány
ballon
ul
motoros

Felszerelés vizsgálat

Siklóernyő műszaki vizsgálata



Magyarországon sokat vitatott téma a siklóernyők műszaki vizsgálata. Az alábbi dokumentáció, leírás célja, hogy az ezzel kapcsolatos gondolatainkat és a Pro-design Hungary Kft. által végzett műszaki vizsgálat folyamatát bemutassuk, közreadjuk. Rögtön az elején megjegyezném, hogy az alább leírtak kizárólag Turi Gábor és jómagam (Winkler Tamás) véleményét és eljárásrendjét tükrözi, annak ellenére, hogy ez az eljárás illeszkedik a SIRESZ műszaki tanúsítási rendszeréhez, ettől eltérő műszaki eljárások, műszaki megoldások is léteznek és megfelelhetnek a hazai előírásoknak.

Nem célunk, hogy itt és most megvitassuk a hatóság jelenleg előírt műszaki vizsgálat rendszerét, de úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi “best practice” (vagyis a legjobb gyakorlat) elveit követve azok számára nyújtjuk szolgáltatásunkat, akik egyfelől nem akarnak izgulni ernyőjük műszaki állapota végett, másfelől nem akarnak izgulni az ernyő műszaki papírjainak érvényessége miatt.


Az általunk kiadott műszaki okmányokért teljes felelősséget vállalunk! Hatóság ellenőrzéskor az evégett kiszabott bírságot mi álljuk!

 


Az ernyők vizsgálatának szempontjából három kategóriát különböztetünk meg:

  • amennyiben az ernyőnek van érvényes gyártói műszaki jegyzőkönyve, úgy az alapján elvégezzük az ernyő műszaki tanúsítását;

  • 2 évesnél fiatalabb, vagy 100 óránál kevesebbet repült ernyő. Ezeknél az alábbi vizsgálatokat végezzük el:

    • kupola és zsinórzat és heveder szemrevételezéses vizsgálat;

    • porozitás mérés.

  • 2 évesnél idősebb, vagy 100 óránál többet repült ernyők esetén a fenti vizsgálaton túl elvégezzük:

    • kupola anyaganának szakítószilárdság mérése;

    • szimmetria vizsgálat;

    • teljes zsinórhossz ellenőrzés;

    • trimmhelyzet ellenőrzés.


1. Alapadatok beszerzése


Az ernyő műszaki vizsgálatának első és sokszor legnehezebb, legidőtrablóbb lépése az ernyő műszaki adatainak beszerzése. Két fontos része van az adatoknak:

  • az ernyő műszaki vizsgálatainak eljárásrendje és a mért értékek tűréshatárai;

  • az ernyő geometriai adatai.

Az első pontban a gyártók általában megadják azt a módszertant, amivel a zsinórokat mérni kell. Pl. hány kilogramm előfeszítéssel kell terhelni az ernyőt, utána mennyi ideig kell “pihentetni” a valós mérés előtt. A valós mérés során hány kilogrammos terheléssel kell mérni a zsinórok hosszát. stb.

Ezen adatokat a legtöbb gyártó nem adja meg, vagy csak szimplán hivatkozik valamelyik európai tanúsító intézmény eljárására.

A geometria adatok beszerzése is komoly gondot tud okozni. Vannak gyártók, akik ezeket az adatokat nem adják ki, vagy arra való hivatkozással, hogy az ernyő műszaki állapotát csak maga a gyár végezheti el, vagy egyszerűen semmire sem hivatkozva nem reagálnak a műszaki bevizsgáló  megkeresésére.

Megjegyzendő, hogy az adott típus (EN, LTF, AFNOR, stb.) kategóriába sorolásakor ezen adatokat kötelező jelleggel le kell adni a bevizsgáló szervezetnek, vagyis az esetek többségében ezen szervezetek (pl. DHV, Air Turquoise, European Academy of Parachute Rigging) weblapjairól ezek az adatok letölthetőek.

Itt külön probléma szokott lenni, hogy egynémely esetben az ernyők sorozat gyártásánál a kategóriába soroláskor leadott méretektől eltérnek, erről természetesen mindenki hallgat.


A fenti problémák elkerülése végett, Te mint ernyővásárló, vásárláskor kérd el az ernyődhöz tartozó műszaki paramétereket és határértékeket!


A Pro-design Hungary Kft. szakműhelyében (ahol minden típusú ernyő műszaki bevizsgálását elvégezzük) az alábbi eszközöket használjuk a vizsgálat során:

  • lézeres távolságmérő (Leica típusú lézeres távolság mérő);

  • poroziméter (JDC rendszerű porozimeter);

  • anyag szakításvizsgálatához (Bettsométer klón);

  • laptop az adatok méréskori rögzítésére és azonnali feldolgozására;

  • jegyzet tábla;

  • fogó és egyéb szerszámok.


Turi Gábor és jómagam (Winkler Tamás) egy 3 napos oktatáson vettünk részt egy ausztriai szakműhelyben, ahol elsajátítottuk az ott bevett műszaki ellenőrzési módszereket és eljárásokat.


2. Mérési táblázat előkészítése


Miután a műszaki bevizsgáló az adott típus, adott évjárat, adott méret adatait megszerezte, előkészíti a méréshez szükséges táblázatot. Ebben a táblázatban feltünteti a gyári zsinórméreteket és a tűréseket. Amennyiben a gyár nem ad meg tűrést, úgy a legkisebb lehetséges állítási lehetőséget veszi alapul, a +-10mm-t.



3. Ernyő zsinórzatának előfeszítése


Az ernyők zsinórzata az idő előrehaladtával alapvetően zsugorodik. A zsugorodás mértéke a zsinór terhelésétől függ. Az “A” és “B” zsinórok zsugorogás ezért kisebb mértékű, mint a “C” (vagy “D” sorok zsinóroké. A sokáig terheletlen (nem használt) ernyő zsinórzatát a mérés pontossága érdekében elő kell feszíteni.

Ezen előfeszítés során az ernyő bekötési pontjait (nem pusztán a zsinórokat, hanem a bekötési pontban, az ernyő anyagát megfogva) egy 20kg-os súllyal meghúzzuk.

Ez a vizsgálat egyben terhelési próba a zsinórok szakítószilárdságára is (volt már rá eset, hogy ezen vizsgálat során egy főzsinór(!) elszakadt).


 

Az előfeszítés után kb. 1 órát “pihentetni” kell az ernyőt a zsinór hossz mérés előtt.




4. Ernyő kupolájának és zsinórzatának szemrevételezése


Az ernyő kupolájának és zsinórzatának szemrevételezése során az alábbiakat végezzük el:

  • kupolán lévő sérülések, szakadások (alsó-, felső vitorla);

  • cellák belső sérülései (amennyire az a cella beömlönyílása felől látható);

  • zsinórok töredezettsége;

  • zsinórok védőburkolatának sérülései;

  • hevederzet sérülései, elhasználódás;

  • mailonok csavarzárainak rögzítése.




5. Kupola állásszögének mérése


Egy légijármű alkalmasságának (biztonságosságának) értékelésében legalább olyan lényeges ismérv a gyári állásszöghöz való hűség, mint dízel motor teljesítményénél a kompresszióviszony nagysága. Sőt még annál is fontosabb, mert egy ócska motor legfeljebb sokat fogyaszt, esetleg megáll. Kényelmetlen, de nem tragédia. A hibás állásszög viszont könnyen jut szerephez események, balesetek létrejöttében. Az ernyő kupolájának állásszögét a zsinórok hossza (és természetesen a kupola geometriája) határozza meg. A kupola geometriai mérése olyannyira bonyolult és összetett műszaki feladat, hogy ennek mérését sehol nem végzik el, ezért azt állandónak tekintjük.

Megjegyzendő, hogy az egyes kupola anyagok geometriai mérettartóssága igen eltérő. Ezen szempontól az egyik legalaktartóbbnak a Skytex bizonyult, ezt az anyagot használja az ernyőgyártók zöme.

A zsinórhosszak mérését egy lézeres távolságmérővel végezzük el. A hevedert egy speciális, erre a célra épített tartószerkezeten rögzítjük. A heveder egy sínen szabadon fut és egy 5kg-os súly biztosítja azt az igen fontos körülményt, hogy a mérés során minden zsinórt ugyanolyan erővel húzzuk meg (a kézzel, amúgy “érzésre” előfeszített zsinórméréskor több centiméteres eltéréseket lehet produkálni, ezért ez az eljárás teljességgel alkalmatlan a mérésre!).




A zsinórhossz mérést minden bekötési pontra elvégezzük. A stablap zsinórhossz adatai sok esetben jelentősen eltérnek a “gyári” adatoktól.




Mérés közben, a lézeres mérőműszerről az adatok közvetlenül a laptop táblázatába kerülnek. Ez minimalizálja az elírás lehetőségét és lehetővé teszi, hogy a mért értékeket már mérés közben kiértékeljük. A komoly eltéréseket azonnal észrevesszük és a hiba okát megvizsgáljuk. Ehhez természetesen egy előkészített mérőtáblázatra van szükség. Az utólag kiértékelt táblázat nem javasolt, mert az esetleges mérési hibákat nem lehet egyszerűen visszamérni.




A kész táblázatot a mérést követően azonnal kiértékeljük. Szükség esetén elvégezzük a kupola állászögének beállítását. Ez a trimmelés főzsinórokon eszközölt “hurkok” segítségével történhet. A maillon-, a zsinórátmérőtől és a hurok típusától függően 10-40mm-es rövidítések lehetségesek.




Ezen a ponton értékeljük ki az ernyő szimmetriáját is, ehhez a táblázat egy speciális részét használjuk, ahol a mért zsinórhosszak egymáshoz képesti különbözetét számítjuk ki.

(Hibás eljárás, mikor az ernyőnek csak egy oldalát méri le valaki, majd a zsinórokat egymáshoz fogva ellenőrzi azok különbségét. Ez esetben nem biztosított a mindkét zsinór azonos előfeszítése. A közel 7-8 méteres zsinórhosszakon néhány kilogrammos eltéréssel akár több centiméteres nyúlásokat lehet előidézni!)




6. Kupola anyagának porozitásmérése


Az ernyő anyagának egyik legvitatottabb műszaki jellemzője annak porozitása. Nagyon sokáig igen fajsúlyosnak tartották az anyagnak ezt a tulajdonságát, de napjainkra bebizonyosodott, hogy a porozitás repülési tulajdonságra való hatását igen erősen túlértékelték.

A nyugati országok műszaki vizsgafolyamatainál sokszor már nem is adják meg értékszerűen a mért adatokat, hanem egyszerűen csak “megfelelő” vagy “nem megfelelő” megjegyzést tüntetik fel. Főleg az igen elterjedt Skytex anyag porozitás romlik rohamosan. Egy új ernyő első éveiben évenként akár felére eshetnek a porozitás adatok, de a meredek esés idővel megáll és a csökkenés egyre lassúbb.


A porozitás mérésére két műszertípus van forgalomban:

  • JDC (IDE részletes adatok);

  • Kretschmer (IDE részletes adatok).


Hazánkban alapvetően a JDC műszer terjedt el, ennek valószínűsíthető fő oka, a műszer egyszerű szerkezete és viszonylag alacsony költsége.




7. Szakítószilárdság mérése


A kupola anyagának másik vizsgálandó tulajdonsága annak szakítószilárdsága. Ezt a vizsgálatot, egy erre előkészített egyszerű erőmérővel végezzük el.



A vizsgálat után nem marad más hátra, mint az ernyő összehajtása.


 


8. Kiértékelés, dokumentálás


A műszaki tanúsítás folyamata a méréssel ér véget. A fenti vizsgálatok során “csak” az ernyő műszaki állapotának felmérése történt meg. Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a vizsgálatok egységes lefolytatása, a hazai előírásoknak megfelelően, egy tanusító szervezethez kell csatlakozni a műszaki bevizsgálónak. Ezen tanusító szervezet (adott esetben nálunk a SIRESZ) műszaki főmérnöke által előírt dokumentálást el kell végezni és azt megfelelő határidőn belül le kell adni a SIRESZ felé.


9. Árak


Külön kell kezelni a műszaki bevizsgálás árait a tanúsításétól.

A műszaki bevizsgálás költségét a műszaki bevizsgáló határozza meg. Ez adott esetben lehet akár nulla is, vagy sok esetben van rá példa, hogy a klub tagdíjába kerül beépítésre. A fenti folyamat jól mutatja, hogy egy-egy ernyő bevizsgálása több órás tevékenység. Egy közepes klub esetén sem várható már el senkitől, hogy napokat ingyen dolgozzon valaki és ráadásul még jogi felelősséget is vállaljon a munkájáért.

A tanusítás költségét a tanusító szervezet határozza meg. Ez a SIRESZ esetén 1.000Ft. Ez az összeg a forrása a SIRESZ tanúsító szervezet működési költségeinek, az engedélyek folyamatos fenntartásának, valamint tartalmazza a légialkalmasság tanúsító kártya és a törzskönyv okmánydíjait.

A műszaki bevizsgálás árai a Pro-design Hungary Kft. szakműhelyében:

  • A kategória: 3.000 Ft.
  • B-es kategória: 9.000 Ft.