vitorla
ernyő
sárkány
ballon
ul
motoros

A Hármashatárhegyi repülőtér története

Hármas Határ Hegy anno

A repülőteret 1933-ben nyitották meg, ezzel újrakezdve az I. Világháború után a magyar repülést. Ez a repülőtér volt az egyik, ahol újraindulhatott és fejlődésnek indulhatott a repülés. A kijövő újabb és újabb géptípusok nagy része mind ezen a reptéren lett először kipróbálva, a repteret használatban tartó Műegyetemi Sportrepülő Egyesület jóvoltából. Az egyesület azokkal a vitorlázógépekkel repült melyeket önmaguknak előtte megterveztek, majd megépítettek. A gépek sikerük nyomán később nagymértékben elterjedtek Magyarországon.

A gépek túlnyomó részének tervezője, a legismertebb magyar repülőgép tervező mérnök Rubik Ernő volt. Élete során kb. 25 vitorlázógépet és 5 motorost tervezett, illetve tervezésükben vett részt. 1997. márciusában halt meg. A fia Ifj.Rubik Ernő tervezte a világsikerré vált Bűvös Kockát.

Másik híres tervező pilótánk volt Rotter Lajos, akinek sikerült elérnie 1936-ban a berlini Olimpián, hogy a vitorlázórepülést felvegyék az olimpiai sportágak közé. Ezt saját tervezésű gépével a Nemerével tudta elérni azzal, hogy egy olyan napon, amikor az időjárást vitorlázórepülésre alkalmatlannak nyilvánították, Berlinből Kielbe (300 Km) repült. Ő volt az első pilóta, aki 1933-ban először repült a Hármashatárhegy fölött, bizonyítva ezzel a hatóságok kijelentésének nem megalapozott voltát, miszerint az adott terep nem alkalmas vitorlázórepülésre.


1940 Április 

Új otthont kapnak a vitorlázórepülők Hármashatárhegyen. A napfényes kora tavaszi vasárnap délelőtt feketéllettek a Hármashatárhegy útjai a tető felé kúszó autók és gyalogosok százaitól, fent pedig a friss szélben csattogó zászlók között a köves hegyoldalon, mint elfáradt hatalmas lepkék pihentek a karcsú vitorlázógépek, amelyek előtt egyenruhás cserkészek és repülök vontak sorfalat. 

A Magyar Aero Szövetség pilótaotthon- és hangáravató ünnepsége első ízben gyűjtötte egybe mindazokat, akik a magyar aviatika iránt érdeklődnek, olyan létesítmény felavatására, amely a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap-hoz befolyt nemzeti adományokból épült.
Pattogó indulók hangja mellett érkezik Horthy István, a Magyar Aero Szövetség elnöke, Varga József iparügyi miniszter, Bornemisza Géza és Kánya Kálmán volt miniszterek, báró Wlassics_Gyula, Lukács Béla, Antal István és Bonczos Miklós államtitkárok, Karafiáth Jenő főpolgármester. 
Megjelent Prém Lóránt, az OTT ügyvezető-alelnöke, vitéz Barabás Emil altábornagy, vitéz Tárczai-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, Papp Antal, a Magyar Cserkész Szövetség országos elnöke, és a magyar repülés és közélet számos kiválósága.
A fehéren és zölden csillogó új pilótaotthon előtti emelvényről először vitéz Ulrich Hugó, a Cserkész Szövetség társelnöke ismertette a hármashatárhegyi vitorlázórepülő-telep fejlődését, majd Horthy István  
mondott ünnepi beszedet s avatta fel az új huszonkét személyes pilótaotthont és repülőhangárt. 
Alig hangzott el a vitorlázórepülők köszönete, amelyet Kemény Sándor pilótanövendék tolmácsolt, a felhőktől tarkított égbolton megjelent a budaörsi repülőtérről vontatásban érkező Pettendi János, aki egy M-22
típusú vitorlázógépen 150-200 kilométeres sebességgel ragyogó műrepülést mutatott be az indítódombra gyűlt közönségnek.
Ezalatt az overallos repülők egymásután hozzák a starthelyre a cserkészrepülők, a Pamutipari SC, a Gamma-repülők és a repülőalap gépeit. Kihelyezik a vontató-kötelet, felcsattan a vezényszó és hamarosan fehérleni kezd a pesthidegkúti hegyek völgykatlana a köröző, suhanó, ívelő gépmadaraktól, amelyek között feltűnik az első repülésre bocsátott „Meise"-féle egységes típusú olimpiai versenygép elkeskenyedő, hosszú sirályszárnya is.
Laikus és hozzáértő pedig egyformán üti össze tapsra a kezét. Ez az a pillanat, amikor mindenki sajnálja, hogy nem lehet repülő, vagy fogadkozik, hogy holnap már nekilát a tanulásnak.
Az erdőkből friss földszagot hoz a szél, az aranyozott szélű felhők között pedig emelkednek, buknak és keringenek a hófehér madarak még akkor is, amikor a lassan szétoszló közönség előtt már eltakarja őket a hegy.

1941. március, 889/7. filmbejátszás

Tavasz hírnökei 

A kijövő újabb és újabb géptípusok nagy része mind ezen a reptéren lett először kipróbálva, a repteret használatban tartó Műegyetemi Sportrepülő Egyesület jóvoltából. Az egyesület azokkal a vitorlázógépekkel repült melyeket önmaguknak előtte megterveztek, majd megépítettek. A gépek sikerük nyomán később nagymértékben elterjedtek Magyarországon.

A gépek túlnyomó részének tervezője, a legismertebb magyar repülőgéptervező mérnök Rubik Ernő volt. Élete során kb. 25 vitorlázógépet (!!!) és 5 motorost tervezett, illetve tervezésükben vett részt. 1997. márciusában halt meg. A fia Ifj.Rubik Ernő tervezte a világsikerré vált Bűvös Kockát.

Másik híres tervező pilótánk volt Rotter Lajos, akinek sikerült elérnie 1936-ban a berlini Olimpián, hogy a vitorlázórepülést felvegyék az olimpiai sportágak közé. Ezt saját tervezésű gépével a Nemerével tudta elérni, azzal, hogy egy olyan napon, amikor az időjárást vitorlázórepülésre alkalmatlannak nyilvánították, Berlinből Kielbe (300 Km) repült. Ő volt az első pilóta, aki 1926-ban először repült a Hármashatárhegy fölött, bizonyítva ezzel a hatóságok kijelentésének nem megalapozott voltát, miszerint az adott terep nem alkalmas vitorlázórepülésre.

Farkashegy a bölcsője, Hármashatárhegy a Mekkája, zarándokhelye a magyar vitorlázórepülőknek. A Hegy, azaz köznyelven H.H.H. néhány kilométerre van Budapest központjától, masszív tömbje a budai hegyek legészakibb tagja.

A kezdet kezdetén, 1930-ban Rotter Lajos, - a magyar vitorlázórepülés kiemelkedő alakja, - a Hármashatárhegyen vitorlázó repülőteret akart kialakítani. A Légügyi Hivatal, a Magyar Aero Szövetség és a főváros „illetékesei" megállapították, hogy a terep vitorlázó repülésre alkalmatlan.

Rotter bizonyított. A tiltás ellenére Rotter 1933. december 26.-án egy német gyártmányú „Hol's der Teufel" típusú gyakorlógéppel több, mint egy órát töltött levegőben a csodás lejtők felett. A repülés eredménye: elismerik a hegy alkalmasságát a repülésre! A következő évek teljesítményrepüléseinek kiinduló pontja lett Hármashatárhegy. A hegytetőn pilótaotthon, valamint hangárok épültek.

A vitorlázórepülés fejlődött, változott. Régen a hegytetőről gumikötél segítségével indították, „csúzlizták" a levegőbe a repülőgépeket. Ma már a csörléses és a repülőgép-vontatásos indítási mód terjedt el. Ehhez pedig sík terület szükséges. Így néhány évtizede a repülés otthona és a gépek tárolóhelye, - a hangár, - leköltözött a lejtők elé, melyeket a Pesthidegkút felé haladó műútról gépkocsival (+15 perc gyaloglással) lehet elérni.

A hangár mélye motoros vontató- és vitorlázó iskolagépeket, és teljesítménygépeket rejt, melyeket kiváló szakemberek tartanak üzemképes állapotban.