vitorla
ernyő
sárkány
ballon
ul
motoros
Alpár Levente

Alpár Levente

2013. szeptember 11., szerda 14:55

Bohinjban voltunk

Bohinjban voltunk

mi is a két kopasz, akiknek a tréning végére egészen jól kinőtt a haja, de ne szaladjunk ennyire előre. Szóval, egy meglehetősen szubjektív élménybeszámolót készülök írni, persze nem elrugaszkodva a valóságtól.

Indulás éjjel kettőkor, kötelező kézfogások, a nevek persze elszálltak az éjszakába, ahogy ez ilyenkor lenni szokott. Reggel 8-kor már a bohinji kemping előtt. Mint, akit megvertek, a többiek is hasonlóan néznek ki. Itt találkoztunk Ákossal, Dáviddal és Csabával, irány a starthely. A leszállóban cuccolás, csónak installálás, starthelypénz befizetése. 11-kor fent is vagyunk a starthelyen, gyönyörű kilátás a tóra, az időt, mintha mi rendeltük volna. Pont jó a szél, süt a nap, tiszta az idő. Bandi egyből szárnyai alá vesz, és az első külföldi magasstartunkat ( 5. magasstartom, Gyulának a 6.) végig ugrásra készen kíséri figyelemmel. Azon túl, hogy itt már mindenki a saját produkciójára koncentrál, érdekli a másik is, pláne, ha ismeretlen számára, és még inkább, ha az egy újonc. Kis izgalom van bennem, de nem túlzott, pont amennyi kell ilyenkor. Meg is volt az első start, csúszok szép lassan az öböl közepe felé, első bemelegítő feladat billegtetés előre-hátra, - Ata mondja, hogy mikor mennyire húzzam a féket, én csinálom, közben hamar felébredek, egyszer az eget látom, egyszer a víztükröt, jó, elég, mehet oldalra, egyszer jobb fék, egyszer bal fék, testsúly jobbra-balra. Nem volt az igazi én tudom, de Ata megdicsér, irány a leszálló. Túl vagyunk az első izgalmakon, jöhet a második menet. Sokat nem tökölünk, fél oldalas csukás a második fogás (szokásos indulást produkáltam otthon, vagyis az utolsó pillanatig dolgoztam, így nem volt időm kesztyűt sem venni). Azt mondták jól felnyúlsz, megfogod az „A” sort, megtöröd és letéped, mivel nem volt kesztyűm jó erősen megfogtam a zsinórokat, megtörtem, rápróbáltam, éreztem, hogy ez feszül rendesen, nem lesz könnyű letépni, de ez a feladat, csinálni kell! Kezdheted – szól a rádióm – Letéptem a jobb felét, befordul a szárny ( nem fogtam meg a másik oldalt, de nem is ez a feladat), majd visszanyílik a letépett oldal is, még néhány billegtetés és irány a leszálló. Ez már izgalmasabb volt. Desszertnek maradt a front-stall. Pozícióba helyezkedés után ráfogok mindkét „A” sorra, na gyerünk, lesz ami lesz, itt nem kell gondolkodni, sőt kifejeztettem káros, csinálni kell, amit elterveztél előre. Letépem, zuhanás, egy szempillantás alatt zuhanás, majd feltöltődnek a cellák és ahogy kezdődött, úgy vége is lett, hirtelen és határozottan. A billegés még kitart egy darabig, de már nem zuhanok, még egy kis wingover, ami egyre jobban megy és a leszálló. Ez is megvolt.